Fraxinus excelsior

Nagytermetű, lombhullató őshonos fafaj, amelyet gyors növekedése, elegáns, magas koronája és kiváló alkalmazkodóképessége tesz az egyik legértékesebb park és erdőfává. Kifejlett állapotban általában 25–35 méter magasra és 15–20 méter szélesre fejlődik, egyenes törzset és széles, lazán elágazó koronát nevelve. Áprilisban, még a lombfakadás előtt jelennek meg apró, lilásbarna virágai, amelyek ugyan nem feltűnőek, de fontos szerepet töltenek be a korai tavaszi ökoszisztémában. Páratlanul szárnyalt, 9–13 levélkéből álló, sötétzöld lombja könnyed, légies megjelenést kölcsönöz a fának, ősszel pedig sárgás árnyalatot vesz fel, mielőtt lehullik. A virágzást követően fejlődnek ki jellegzetes, szárnyas lependéktermései, amelyek csomókban lógnak az ágakon, és a madarak számára is táplálékul szolgálhatnak. Napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben, mélyrétegű, tápanyagban gazdag, üde vagy mérsékelten nedves talajt kedvel, ugyanakkor megfelelő körülmények között jól tűri a városi környezetet és a téli fagyokat is. Tekintélyes mérete, hosszú élettartama és természetes eleganciája miatt kiváló választás parkokba, fasorokba, nagyobb kertekbe vagy szoliter díszfaként, ahol idővel meghatározó eleme lesz a tájnak.