Pittosporum tenuifolium ‘Variegatum’

Egy különleges megjelenésű, közepes növekedési erélyű, örökzöld díszcserje, amelyet elsősorban apró, hullámos szélű, krémfehéren szegélyezett levelei, sötét, szinte fekete hajtásai és elegáns, légies ágrendszere tesznek rendkívül dekoratívvá. Kifejlett állapotban, kedvező körülmények között általában 2–3 méter magasra és 1,5–2 méter szélesre fejlődik, de enyhe éghajlaton, idősebb korban ennél nagyobb méretet is elérhet. Fiatalon sűrű, felfelé törő, bokros növekedésű, később szélesebb, kissé szabálytalan, finom szerkezetű koronát nevel. Levelei aprók, oválisak, enyhén hullámos szélűek, fényesek, középzöld vagy szürkészöld alapszínűek, szabálytalan krémfehér szegéllyel, amely egész évben világos, márványozott hatást biztosít. A fiatal levelek szegélye olykor halvány rózsaszínes árnyalatot is felvehet, különösen hűvösebb időjárás esetén. A levelek különleges színét még hangsúlyosabbá teszik a sötétlila, barnásfekete, vékony hajtások, amelyek a faj egyik legjellegzetesebb díszítőértékét adják. Április–májusban, kedvező körülmények között, a levelek hónaljában apró, harang alakú, sötétbordó vagy lilásbarna virágokat fejleszthet, amelyek méretük miatt kevésbé feltűnőek, viszont kellemes, mézre emlékeztető, gyakran az esti órákban erősebben érezhető illatot árasztanak. Virágait a beporzó rovarok is látogathatják. Virágzás után kisebb, gömbölyded toktermések jelenhetnek meg, amelyek éréskor felnyílva ragacsos magokat tárnak fel, de terméshozása díszkerti körülmények között nem mindig rendszeres. Napos vagy félárnyékos, meleg, széltől védett fekvésben fejlődik a legszebben, világos lombszíneződése megfelelő fényviszonyok mellett érvényesül igazán. Jó vízáteresztő, humuszban gazdag, laza szerkezetű, mérsékelten nyirkos talajt kedvel, a tartós pangó vizet rosszul viseli. Gyökeresedés után a rövidebb száraz időszakokat tolerálja, de különösen dézsában nevelve rendszeres, mérsékelt öntözést igényel. Fagytűrése korlátozott, a kifejlett, jól begyökeresedett példányok védett fekvésben rövid ideig körülbelül –7 és –10 °C közötti hideget is átvészelhetnek, azonban a tartós, erős fagyok, valamint a hideg, szárító téli szelek súlyos károsodást okozhatnak. Magyarországon, különösen az Alföldön, nem tekinthető megbízhatóan télállónak, ezért elsősorban dézsás nevelése és világos, hűvös, fagymentes helyen történő teleltetése ajánlott. Metszését jól viseli, így igény szerint kompakt bokorként, formára nyírva vagy kisebb sövényként is nevelhető. Különleges, krémfehéren szegélyezett, hullámos lombja, sötét hajtásai és elegáns, légies megjelenése miatt kiváló választás mediterrán hangulatú kertekbe, modern kertrészekbe, előkertekbe, örökzöld növénycsoportokba, valamint teraszokra és bejáratok mellé nagyobb dézsákba ültetve, ahol egész évben látványos, világos lombszínével különleges kontrasztot teremt.