Lagerstroemia indica ‘Petite Pink’

Egy különösen dekoratív, kompakt növekedésű, lombhullató díszcserje, amelyet elsősorban élénk rózsaszín, fodros szirmú virágai, hosszan tartó nyári virágzása, alacsony termete és látványos őszi lombszíneződése tesz igazán értékessé. A hagyományos, nagyobb termetű selyemmirtuszokhoz képest visszafogottabb növekedésű fajta, amely kisebb kertekben, előkertekben és teraszokon is könnyen elhelyezhető. Kifejlett állapotban általában 80–120 cm magasra és 80–120 cm szélesre fejlődik, kedvező körülmények között ennél kissé nagyobb méretet is elérhet. Növekedése sűrűn elágazó, bokros, kezdetben felálló, később enyhén lekerekített, kompakt habitust kialakítva. Fiatal hajtásai zöldes vagy vöröses árnyalatúak, idősebb ágainak kérge szürkésbarna, amely az évek előrehaladtával finoman hámlóvá válhat. Levelei kicsik vagy közepes méretűek, elliptikus vagy tojásdad alakúak, ép szélűek, fényes felületűek, élénk- vagy sötétzöld színűek, és sűrű lombozatukkal szép hátteret biztosítanak az élénk virágzatok számára. A lomb tavasszal viszonylag későn fakad, mivel a selyemmirtusz kifejezetten melegigényes növény, ezért a késői kihajtás önmagában nem jelent fagykárosodást. Ősszel levelei látványos sárga, narancssárga, bronzos és vöröses árnyalatokat vehetnek fel, majd lehullanak. Júliustól szeptemberig, hosszú, meleg ősz esetén akár október elejéig is virágozhat. A hajtások végén megjelenő, tömött, bugás virágzatok élénk, tiszta rózsaszín virágokból állnak, amelyek különleges, finoman gyűrött, kreppszerű szirmaikkal rendkívül látványosak. Az egyes virágok általában hat sziromlevélből állnak, közepükben feltűnő, sárgás porzókkal. A virágzatok a nyár folyamán folyamatosan fejlődnek, így megfelelő meleg és napsütés mellett a bokor hosszú heteken keresztül gazdagon virágozhat. Virágai nem rendelkeznek jelentős illattal, ugyanakkor vonzzák a méheket, poszméheket és más hasznos beporzó rovarokat, amelyek számára virágport és nektárt biztosíthatnak. A virágzást követően kisebb, gömbölyded, kezdetben zöld, később barnára érő toktermések fejlődhetnek, amelyekben apró magvak találhatók. Ezek a termések nem étkezési célra szolgálnak, és általában a virágokhoz képest kisebb díszítőértékkel rendelkeznek. Kifejezetten napfény- és melegigényes növény, ezért számára a kert legnaposabb, legmelegebb, lehetőleg déli fekvésű, hideg széltől védett részét érdemes kiválasztani. A bőséges virágzáshoz naponta legalább hat-nyolc óra közvetlen napsütés ajánlott. Félárnyékban növekedése megfelelő lehet, de virágzása jelentősen gyengülhet. Jó vízáteresztő, laza szerkezetű, humuszban gazdag, közepesen tápanyagdús talajt kedvel. Az enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajokat részesíti előnyben, az erősen meszes talajokon tápanyag felvételi problémák jelentkezhetnek. Vízigénye közepes, a fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek, a jól begyökeresedett példányok azonban a rövidebb száraz időszakokat viszonylag jól tolerálják. A hosszan tartó nyári aszály idején az egyenletes vízellátás elősegíti a folyamatos virágzást, ugyanakkor a tartós pangó vizet kerülni kell. Télállósága mérsékelt, a magyarországi hidegebb teleken fagykárosodást szenvedhet, különösen fiatal korban vagy szeles, fagyzugos fekvésben. A jól begyökeresedett növények védett, meleg mikroklímájú kertekben nagyobb biztonsággal teleltethetők, de erős fagyok esetén a föld feletti hajtások részben vagy akár teljesen visszafagyhatnak. A gyökérzóna vastag mulcsozása, a fiatal növények téli takarása és a megfelelő vízelvezetés különösen fontos. Dézsás nevelés esetén célszerű a növényt télen világos, hűvös, fagymentes helyen teleltetni. Metszését késő télen vagy kora tavasszal, a legerősebb fagyok elmúltával ajánlott elvégezni, amikor a sérült, elöregedett vagy gyenge ágak eltávolíthatók. Mivel az adott évben fejlődő új hajtásokon virágzik, a tavaszi visszametszés elősegítheti a sűrűbb növekedést és a gazdagabb nyári virágzást. Kompakt termete, élénk rózsaszín, fodros virágai, hosszan tartó virágzása és látványos őszi lombszíneződése miatt kiváló választás napos előkertekbe, mediterrán hangulatú kertekbe, évelőágyásokba, alacsony virágzó cserjecsoportokba, valamint teraszokra és nagyobb dézsákba ültetve. Különösen szépen társítható levendulával, zsályával, díszfüvekkel, örökzöldekkel, valamint fehér és lila virágú évelőkkel, amelyek kiemelik intenzív rózsaszín virágait.